A tavasz a legkedvezőbb időszak a legtöbb növény ültetéséhez, így az örökzöldek és a fenyők ültetéséhez is ideális, hiszen így lesz elegendő ideje begyökeresedni növényünknek a nyári meleg és a téli hideg időjáráshoz egyaránt; így biztosabban, könnyebben növekedésnek indul. A konténeres növényeket 2-3 éves kortól szinte bármilyen fagymentes időben lehet ültetni az adott időjárásnak megfelelő gondozás mellett.
A kiültetés valamilyen mértékű sokkhatást jelent a növényeknek, ezt érdemes a lehetőségekhez mérten figyelembe venni például az időpont megválasztásánál. Főleg a fóliasátorban, üvegházban teleltetett csemeték teljesen más körülményekhez szoktatva növekedtek, mint ami a kiültetés helyén várja őket, így főleg tavasszal a késői fagyok és a szeles idő komoly kárt tehet ezekben a növényekben. Sokan fokozatosan szoktatják ezeket a növényeket az új klímához, és védettebb, átmeneti helyen tartják azokat ültetés előtt.
Mindenképpen konténeres, esetleg földlabdás növényt ajánlunk, kifejlett, működő gyökérrendszerrel könnyebb a megeredés. A szabadgyökeres fenyő kockázatos vállalkozás, várható veszteségekkel. Pár évesnél idősebb fenyőket méretes földlabda nélkül nem érdemes át-vagy kiültetni, szép lassan elpusztulnak. A begyökeresedés 6-12 hónapig eltarthat és mivel ez egy elég kényes folyamat, az időjárás viszontagságai jó eséllyel a végét jelentik a csupasz gyökérrel beszerzett fenyők, örökzöldek nagy részének. Sövény ültetésekor kizárnám és sajnos az esetek többségében pénzkidobás és felesleges munka az egész.
Sok faiskolában lehet kiültetett növényeket vásárolni és ugyanez a helyzet, ha a saját kertünkben szeretnénk fenyőt átültetni: ki kell ásnunk és elszállítani, majd elültetni a delikvenst. Minél idősebb a növény, annál kényesebb ez a művelet, megfelelő méretű földlabda és a gyökerek minél kisebb mértékű károsodása kritikus lesz az ültetés után. A baj ráadásul nem mindig jelentkezik egyből. Sok fenyőnél hónapokig eltart, mire a levelek elszíneződnek, elszáradnak.
A gyökérzet a fenyőknél rendszerint nem nyúlik 40-50 cm-nél mélyebbre, viszont széles és sérülékeny. A kiásás megkezdése előtt próbáljuk meg óvatosan felmérni a talajhoz közeli gyökerek kiterjedését és lehetőség szerint azok szélénél kezdődjön a földlabda. Fontos, hogy a gyökérzet és a föld lehetőleg egyben, minél kevesebb földveszteséggel és csupasz gyökérrel kerüljön kiemelésre. A fiatalabb fenyők valamennyi károsodást elviselnek, viszont az idősebb fenyőket rendkívül nehéz és már eleve a megmozgatni szükséges föld miatt sem egyszerű feladat átültetni.
Általános szabály, hogy ültetés után figyeljünk a megfelelő vízutánpótlásra, ami elengedhetetlen az első pár hónapban. Az első hetekben minden nap gondoskodjunk arról, hogy nedves legyen a talaj, az erős napsütés és szél megterhelést jelent A pangó vizet sok más növény mellett a legtöbb fenyő sem viseli el.
Hazánk talaja általában megfelelő a legtöbb fenyőnek – ide értve a fenyők ezernyi fajtáját; ciprust, cédrust, borókát, tuját stb. Főleg a szegényesebb, nem túl tápanyagdús talajt kedvelik és egész sok fajtájuk mésztűrő, ami számunkra fontos tulajdonság, hiszen Magyarország talaja általában meszes; a ph értéket leellenőrizhetjük ültetés előtt, ha erősen meszes talajra számítunk és ezt érdemes a növény kiválasztásánál figyelembe venni.
Mivel a fenyők inkább szélesebb, mint mély gyökeret eresztenek, ezért felesleges túl mély ültetőgödröt ásni. A mélyebb gyökerek kitisztítása mellett a konténer átmérőjének minimum háromszorosát elérő gödör kellő teret biztosít az első évben. Trágyáról, műtrágyáról mindenkit lebeszélnék, sokkal többet árt, mint használ, az ültetőgödörbe fellazított, átlagos minőségű föld megfelelő és a legjobb, ha helyből származik. A fenyők elsősorban arra érzékenyek, ha valamilyen anyagból túl sok van a talajban és például az építési törmelékkel szennyezett talajt sem tolerálják, ha ilyen földbe szeretnénk ültetni, talajcsere szükséges a fenyők megmaradásához.
Ha kész az ültetőgödrünk, ültetés előtt iszapoljuk be, azaz töltsük fel párszor vízzel, hogy a nedvesség ültetés után ne tudjon könnyen elszivárogni. A gödör feltöltése után annak tetejét a legjobb mulccsal, kéreggel letakarni a növény körül, ez visszatartja a vizet, nyáron hűti, télen fűti a talajt és megvéd a gazok többségétől. Hosszabb távú és főleg kiskertekben előnyös megoldás geotextília használata, ezen dekoratív felületet lehet kialakítani sokféle anyaggal, gazmentesen. Fiatal növények esetén az első pár évben a gyökérzet feletti talajrész is fontos szerepet játszik, hiszen a nyári nap melege és szárító hatása nagyobb hatással van a még nem kifejlett gyökérzetre és az itt kinőtt, vagy ide ültetett növények is a kelleténél több vizet szívhatnak el.
Sokféle tápoldat, növényvédőszer kapható a fenyők gondozásához, növekedésük serkentéséhez, mi abban hiszünk, hogy a megfelelő fenyőfaj kiválasztása után általában nincs ezekre szükség. Lehet gyorsítani a növekedést és kezelni a betegségeket, de a legjobb lehetőség egy természetesen és minimális gondoskodás mellett idősödő növény. A fenyők nagy része – eltekintve a sövényektől persze – pár éves kor után semmilyen törődést nem igényel.
Egy két száraz ágtól nem szabad megijedni, ha a vásárláskor ilyet találunk a növényen, vágjuk le éles és lefertőtlenített metszőollóval. A kiültetés viszontagságai, a forró nyarak és a kemény telek is okozhat kisebb vagy részleges száradást, ezeket a legtöbb esetben kinövik a fenyők a saját tapasztaltunk szerint. Néhány fajtánál teljesen természetes néhány száraz ág, távolítsuk el, illetve vágjuk vissza az érintett ágakat és így a szebb esztétikai megjelenés mellett láthatóvá válik, ha tovább száradna a növény. A legtöbb nálunk található fenyő meglepően jól bírja a metszést, ültetés évében viszont ezt szorítsuk még minimálisra, hogy ne gátolja a növény begyökeresedését. A sövények ültetett fenyőfélék metszését is érdemes ezért inkább az ültetés utáni évben elkezdeni.