Gondtalan pillanatok a kertben
Van valami egészen különleges varázsa annak, amikor egy gyermek kacagva rohan végig a kert zöld szőnyegén, nyomában hűséges kutyája boldog farokcsóválással. A kert ilyenkor nem csupán növények, utak és kerítések gyűjteménye – hanem egy élő, lélegző közös tér, ahol játék, felfedezés és szeretet fonódik össze.
De vajon hogyan lehet úgy kialakítani ezt a csodálatos világot, hogy az valóban biztonságos, egyben izgalmas is legyen – nemcsak nekünk, hanem a legkisebbeknek és négylábú társainknak is? Cikkünk átfogó és praktikus útmutatóként szolgál mindazoknak, akik szeretnék, hogy kertjük a nyugalom, a tanulás és a boldog együttlét színtere legyen – mérgező növények, veszélyes csapdák és bosszankodás helyett.
A gyerek- és háziállatbarát kertészkedés célja egy olyan kerti környezet kialakítása, ahol minden családtag – legyen két- vagy négylábú – biztonságban, szabadon élvezheti a természetet. Ehhez azonban alapos tervezés és tudományos igényességű odafigyelés szükséges, hiszen a kert számos rejtett veszélyt is tartogathat.
Az alábbiakban átfogó útmutatót nyújtunk ahhoz, miként tehetjük kertünket egyszerre izgalmassá és biztonságossá a gyerekek és háziállataink számára, melyek lehetnek a potenciális veszélyforrások, és melyek azok az ajánlott növényfajták és praktikus kerttervezési megoldások, melyek elősegítik azt, hogy a kert valóban a családi élet biztonságos édenkertjévé válhasson.
Rejtett veszélyek a kertben – mire figyeljünk?
A kert szépségei sajnos olykor veszélyeket is rejtenek. A kisebb gyerekek mindent felfedeznek, megérintenek, sőt meg is kóstolnak, a kutyák és más házi kedvencek pedig szintén hajlamosak rágcsálni a növényeket. Ezért kulcsfontosságú, hogy ismerjük a potenciálisan mérgező, szúrós vagy irritáló növényeket, amelyek gondot okozhatnak.
Mérgező növények: Meglepően sok kedvelt kerti növény mérgező a kisgyermekekre vagy háziállatokra. Például a leander (Nerium oleander) egy gyönyörű mediterrán cserje, de minden része erősen mérgező; már egy levél megrágása is súlyos szívritmuszavart idézhet elő. Ugyancsak veszélyes a gyöngyvirág (Convallaria majalis) bájos fehér virágának lenyelése életveszélyes szívproblémákat okozhat. A tiszafa (Taxus baccata) piros bogyóit a gyerekek könnyen gyümölcsnek nézhetik, holott magjukat elfogyasztva akár egyetlen szem is veszélyes lehet. A nárcisz és jácint hagymák, valamint a tulipán hagymája erős gyomorirritációt váltanak ki, ha a gyerkőc vagy a kutya kiforgatja és megkóstolja őket. A borostyán (Hedera helix) levele és bogyója hányást és idegrendszeri tüneteket okozhat, míg a ricinus (Ricinus communis) magjában lévő ricin már apró mennyiségben is súlyosan mérgező. Fontos tehát felmérni, mi nő és terem a kertünkben.
A 7 leggyakoribb mérgező kerti növény:
- leander
- borostyán
- aranyeső
- nárcisz
- jácint
- gyöngyvirág
- tulipán
Ezek mind gyakori dísznövények, melyeket egy gondos szülőnek és gazdinak érdemes inkább mellőznie a kertben, vagy legalábbis fokozottan ügyelni arra, nehogy a gyerekek, vagy az állataink hozzáférjenek.
Szúrós, tüskés növények: A másik veszélycsoportot a mechanikai sérülést okozó növények jelentik. Egy rózsa- vagy tűztövis (Pyracantha) sövény csodás kerítés lehet, de a tövisei felsérthetik a kicsik bőrét és a kutyák mancsát. A sisakvirág (Aconitum) és a gyűszűvirág (Digitalis) nemcsak mérgezőek, de magasra növő virágszáraik a gyerekek szemmagasságában is lehetnek – ráadásul a leveleik érintése után a szembe dörzsölve is veszélyes mérget juttathatnak a szervezetbe. A kaktuszfélék és a szúrós agávék tüskéi fájdalmas sebeket okozhatnak, egy szerencsétlen esésnél komoly sérülést is. Tüskés bokrok – mint a vadrózsa, borbolya (Berberis) vagy akár a citrusfélék tövises ágai – szintén veszélyforrások lehetnek játék közben.
Irritáló növények: Nem mindegyik veszély látványos. Vannak növények, melyek nedve bőrirritációt, allergiás reakciót válthat ki. Ilyen például a kutyatej (Euphorbia peplus) és rokonai, melyek fehér nedve a bőrre kerülve égő érzést, pirosodást okoz, szembe kerülve pedig nagyon veszélyes lehet. A csalán (Urtica) égető csípése jól ismert – ha van a kert egy elhanyagolt sarka tele csalánnal, a gyerek biztos megtalálja. Érdemes ezeket kiirtani vagy elkeríteni.
Egyéb kerti veszélyforrások: A növényeken túl se feledkezzünk meg a kert vegyszereiről és eszközeiről. A csigaölő granulátumok, műtrágyák, rovarirtók gyakran édes illatúak, vonzóak az állatok számára, de akár halálosak lehetnek, ha a kutya vagy más háziállat megeszi. Törekedjünk vegyszermentes biokertészkedésre a családi kertben, vagy a vegyszereket tartsuk elzárva, és kijuttatás után ne engedjük azonnal szabadon a gyerekeket, házi kedvenceket. A kerti szerszámokat (ollók, kapák) használat után mindig tegyük biztos helyre, hogy se egy kisgyerek, se egy kíváncsi kutya ne sérüljön meg bennük. A kerti tó vagy medence pedig fulladásveszélyt jelenthet a kicsikre – legyen lefedve vagy körbekerítve, illetve mindig felügyelet mellett használják.
Tudtad? A tavasszal aranysárgán virágzó Aranyeső (Laburnum) az egyik legmérgezőbb kerti növény – minden része mérgező, különösen a magjai. Gyermekeknél már néhány virág vagy mag elfogyasztása is életveszélyes állapotot idézhet elő . Nem véletlen, hogy sokan inkább az aranyvessző néven is ismert Forsythiát ültetik – az ugyanis teljesen ártalmatlan, gyerek- és állatbarát díszcserje.
Összefoglalva: A gyerek- és állatbarát kert első lépése, hogy azonosítsuk és kiiktassuk a veszélyforrásokat. Távolítsuk el vagy kerítsük el a mérgező növényeket, ritkítsuk meg a tüskés-bozótos részeket, és figyeljünk a vegyszerek biztonságos tárolására. Már ezzel megalapozzuk, hogy a kertben töltött idő ne aggodalomról, hanem önfeledt játékról és felfedezésről szóljon.
Strapabíró, biztonságos növények – mit ültessünk egy gyerek- és állatbarát kertbe?
Miután tudjuk, mit érdemes elkerülni, koncentráljunk arra, milyen növényeket válasszunk, amelyek szépek, nem mérgezőek, és jól bírják a gyűrődést. Szerencsére rengeteg ilyen fajta létezik, és a Czimmer Garden gazdag növénykínálatában is sok gyerekbarát, kutyabarát dísznövény található. Bemutatunk néhány kategóriát és konkrét fajtát, amelyek Magyarországon is könnyen beszerezhetők és beváltak a családi kertekben:
1. Virágos dísznövények és évelők: Olyan virágokat keressünk, amelyek nem mérgezők, és lehetőleg akkor sem mennek tönkre egykönnyen, ha a labda néha átgurul rajtuk vagy apró kezek megfogdossák őket. Ilyenek például:
•Büdöske (Tagetes) – A bársonyvirág néven is ismert egynyári büdöske nemcsak vidám sárga-narancs színeivel díszít, de a kert védelmezője is: erős illata távol tart sok kártevőt. Nem mérgező, és ha a kutya vagy gyerek véletlen letépi egy részét, gyorsan regenerálódik.
•Körömvirág (Calendula officinalis) – Élénk narancssárga virágaival a körömvirág a vidéki kertek klasszikusa. Teljesen ártalmatlan, sőt gyógynövény is, így ha a gyerekek leszakítják “gyógyító kenőcsöt” keverni, akkor sem történik baj. Könnyen magról újra veti magát, vagyis strapabíróan terjed, még ha letapossák is.
•Oroszlánszáj (Antirrhinum majus) – A tátika izgalmas, “harapós sárkányfej” alakú virágaival a gyerekek kedvence lehet. Szivárvány minden színében kapható, nem mérgező, és elég erős szárú ahhoz, hogy kisebb viszontagságokat átvészeljen. Ráadásul könnyen újraveti magát, így jövőre is előbukkan a kertben .
•Sarkantyúka (Tropaeolum majus) – Nagy, kerek levelei és élénk sárga, narancs vagy piros virágai vidám hangulatot adnak. Ehető virág, a gyerekek is megkóstolhatják salátában, a kutyára nézve sem jelent veszélyt . Futó- és bokros változata is van, ültethetjük kerítés mellé vagy virágágy szegélyének. Gyorsan nő, és ha meg is tépázzák, nem bánja – sőt, vonzza az esetleges levéltetveket, így a többi növény védelmezője (klasszikus társültetési partner) .
•Árvácska és ibolya (Viola sp.) – Az árvácska kedves tavaszi virág, amelyet bátran ültethetünk gyerekek közelébe: semmilyen mérgező anyagot nem tartalmaz, sok fajtája ehető dekoráció is. A kisebb ibolyák (viola) hasonlóan ártalmatlanok. Ezek a kis virágok nem kifejezetten strapabírók taposás szempontjából, de cserépben vagy magaságyban biztonságban virulhatnak és a gyerekek is gondozhatják őket.
•Napraforgó (Helianthus annuus) – A napraforgó a nyár szimbóluma, és egyben az egyik legjobb gyerekmágnes növény. Gyorsan nő, gigantikus méretet ölthet, ami lenyűgözi a kicsiket. Nem mérgező, a magjai pedig madáreleségként vagy pirítva emberi csemegeként is szolgálhatnak. Ültethetünk belőle alacsonyabb, dísznapraforgó fajtákat is, melyek kerítés mentén vagy ágyásszegélyben mutatósak. A napraforgó erős szára nem törik könnyen, így jól bírja, ha néha nekimegy a kutya a játék hevében.
•Záporvirág (Gazania) és rézvirág (Zinnia) – Mindkettő színpompás egynyári, ami feldobja a kertet. A rézvirág (Zinnia) rengeteg színben pompázik, és a pillangók kedvence. Nem mérgező, sőt könnyen csokorba is szedhetik a gyerekek egy nyári piknikhez . A záporvirág alacsony, talajtakaró jellegű növény, élénk tarka virágai a napra nyílnak ki – biztonságos, és sűrű párnái akár a futkározó gyerekek taposását is elviselik.
2. Cserjék és sövénynövények: A kert vázát adó cserjéknél is választhatunk olyat, ami nem mérgező és nincsenek veszélyes tüskéi. Például:
•Mályvacserje (Hibiscus syriacus) – A törökrózsának is nevezett mályvacserje egy közepes méretű díszcserje, nyár közepétől őszig folyamatosan nyíló, tölcséres virágokkal. Sem a levele, sem a virága nem mérgező. A gyerekek imádják a virágait “tölcsérkézni”, a kutyák pedig gyakran észre sem veszik e növényt – ha mégis letörik egy ágát, jól viseli a metszést, hamar új hajtásokat hoz. Sövényként is ültethető, így természetes kerítésként is funkcionálhat. A mályvacserjét és más nagyobb bokrokat az állatok is meghálálják, a kutyák szívesen hűsölnek árnyékukban a forró nyári napokon.
•Jezsámen (Philadelphus coronarius) – Az illatos virágos jezsámen fehér virágfürtjei tavasszal nyílnak, bódító citromos illatot árasztva. Gyermekbarát, mert semmilyen mérgező anyagot nem tartalmaz; kutyabarát is, bár a kutyák néha kedvet kapnak meghempergőzni alatta az illata miatt. Erős ágú, sűrű cserje, amely egy kisebb testű kutya ugrálását vagy egy labdázást is kibír, nem törik könnyen.
•Hortenzia (Hydrangea) – Bár a hortenzia levele és virága kis mennyiségben tartalmazhat ciántartalmú vegyületet, általában nem okoz komoly mérgezést, mert rossz íze miatt sem a gyerekek, sem a kutyák nem fogyasztják. Inkább azért szeretjük, mert hatalmas virággömbjei lenyűgözőek. Arra figyeljünk, hogy ha a kutya szeret ásni, a hortenzia sekély gyökereit megvédjük (például mulccsal takarva).
•Orgona (Syringa) és gyerekbarát sövények: Az orgona illatos lila fürtjei a tavasz örömei közé tartoznak, teljesen ártalmatlan növény. Sövénynek, térelválasztónak is ültethető. Ugyanígy gyerek- és állatbarát sövény lehet a bangita (Viburnum), a gyertyán (Carpinus betulus) vagy a som (Cornus mas) – ezek nem mérgezők, és miután megerősödtek, elég masszívak ahhoz, hogy a kutya se tegyen kárt bennük. A tuját sokan ültetik sövénynek; bár levele enyhén mérgező lehet, a tapasztalat szerint a kutyák nem eszik meg (keserű íze miatt kerülik), így alkalmazható akár kutyás kertben is. A boróka (Juniperus communis) szintén, bár termése enyhén mérgező, nem vonzó az állatoknak. Ha kutyát tartunk, vagy tervezünk, fontos, hogy a sövénynövényeket legalább 30-40 cm-rel beljebb ültessük a telekhatártól, hogy a kutya a kerítés mellett futkoshasson anélkül, hogy kitapossa a növényt.
3. Fűszernövények és illatos gyógynövények: A konyhakert és a díszkert találkozásánál állnak a fűszer- és gyógynövények, amelyek gyakran ellenállóak, illatosak és ehetőek – így ideálisak gyerekeknek tanulni a kertészkedést, a kutyák és macskák pedig általában békén hagyják őket (sőt, néhányat kifejezetten szeretnek).
•Levendula (Lavandula angustifolia) – A levendula jellegzetes illata nyugtatólag hat mindenkire. Teljesen biztonságos növény; a kutyák általában nem rágják meg (az erős illat visszatartja őket), a gyerekek pedig szívesen készítenek belőle kis illatzsákot vagy illatpárnát. Az örökzöld bokrocska jól tűri a szárazságot, a forró napot, és strapabíró: ha futkosás közben áttrappolnak rajta, kicsit megtörik ugyan, de ettől csak még intenzívebb illatot áraszt.
•Rozmaring, kakukkfű, zsálya (Rosmarinus, Thymus, Salvia) – Ezek a mediterrán fűszernövények szintén örökzöld félcserjék, melyek nagyon hálásak a kertben. A rozmaring kemény, szúrós levelű ágrendszerét a kutyák kerülik, de nem baj, mert így kiválóan megél a kert egy napos szegletében. Nem mérgező, sőt a levesbe vagy a mártásba is téphetünk belőle egy ágat együtt a gyerekekkel. A kakukkfű apró talajtakaró vagy félcserje formában kapható – egyes fajai kifejezetten pázsitot helyettesítő növények, melyek elviselik a taposást is. A citromos illatú kakukkfűre lépve finom illat száll fel, így játék közben egy külön élményt nyújt. A zsálya bársonyos leveleit a gyerek megdörzsölheti és megszagolhatja – biztonságos növény mindhárom, és a beporzó rovarokat is odacsalogatják a kertbe virágzáskor.
•Borsmenta, citromfű (Mentha piperita, Melissa officinalis) – Ezek a gyorsan terjedő illatos növények igazi túlélők. A menta és citromfű akkor is nő, ha rendszeresen “megkopasztják” – a gyerekek imádják tépkedni és szagolgatni a leveleiket. A kutyák esetleg ráfekszenek a hűs mentaágyásra, de ettől sem lesz baj, sőt a növények új hajtásokkal gyorsan benövik a lelapított területet. Ügyeljünk, mert a menta invazív tud lenni: ha nem akarjuk, hogy szétterjedjen, érdemes cserepesen a földbe süllyeszteni vagy szegéllyel körbekeríteni a gyökereit, hogy ne terjedjen túl.
•Macskamenta (Nepeta faassenii) – Neve ellenére nem csak a macskák kedvence; a macskamenta kékeslila virágai a kert díszei, aromás illata csalogató. Teljesen ártalmatlan, és kifejezetten strapabíró évelő. A macskamenta és az astilbe (tollbuga) a legjobb döntésnek bizonyulhatnak, mert erős, tömött növekedésűek, így jobban bírják, ha a kutya átcsörtet rajtuk. Ráadásul a macskamenta szegélynövényként is funkcionálhat, finom “illatsövényt” képezve a gyerek játszótere és a virágágyás között.
4. Gyep, talajtakarók és díszfüvek: A pázsit a gyerek- és kutyabarát kert alapeleme – de nem mindegy, milyen. Választhatunk kifejezetten strapabíró fűmagkeveréket (sport vagy játszótéri fűmagot), amely ellenáll a taposásnak és gyorsan regenerálódik. Érdemes fehér herét is keverni a gyepbe, mert a here javítja a talajt és kevésbé látszanak meg rajta a foltok (ráadásul a here nem mérgező, sőt ehető is). Ha a hagyományos gyep folyton kikopik a tappancsok alatt, gondolkodhatunk alternatív talajtakarókban: a már említett kakukkfű-fajok alacsony változatai finom illatú “gyepet” alkotnak, a pázsitviola (Aubrieta) vagy a indás ínfű (Ajuga reptans) is jó talajtakarók félárnyékban – egyik sem mérgező.
A díszfüvek szintén jó kiegészítői a családi kertnek: a pampafű (Cortaderia selloana) például hatalmas fehér tollszerű bugáival díszít, az állatok is kedvelik, mert nyáron árnyékot ad nekik. Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy egyes díszfüvek levele éles lehet (a pampafűé különösen), így ha kergetőzés közben átvágtatnak rajta, karcolhat. Ilyen helyre inkább lágyabb levelű fűféléket tegyünk, pl. tollborzfű (Pennisetum), sás (Carex) vagy árnyékliliom (Hosta) – utóbbi esetében tudni kell, hogy nagy mennyiségben fogyasztva a hosta levele enyhén mérgező lehet a kutyáknak a benne lévő szaponin miatt, de általában nem eszik meg. A hosták inkább a csigák kedvencei, nem a kutyáké.
5. Gyümölcsök és ehető finomságok: Mi lehet jobb élmény a gyerekeknek, mint a kertben csemegézni? Sok gyümölcstermő növény remekül megfér a háziállatokkal és még hasznos is. Eper, málna, szeder, áfonya – mind olyan gyümölcsbokrok vagy kúszó növények, amelyek kis mennyiségben az állatoknak sem ártanak, a gyerekek pedig imádják tőről eszegetni őket. Ügyeljünk, hogy a kutya se habzsolja fel nagy mennyiségben (nehogy hasmenése legyen), illetve a növényeket vegyszermentesen neveljük, hisz a család is közvetlenül fogyaszt belőlük. A fák közül a almafa, körtefa, szilvafa jó választás családi kertbe – árnyékot adnak a játszáshoz, tavasszal virágzanak, ősszel teremnek. Kutyásoknak a lehulló gyümölcsöt azért érdemes összeszedni, mert az erjedő, rohadó gyümölcs már árthat a kutya gyomrának (akár enyhe alkoholos erjedés is beindulhat benne). A diófa levele például cseranyagot tartalmaz, így a diólevelet ne engedjük megenni, de a dió termése zárt héjban van, ahhoz a kutya nem fér hozzá (inkább az okozhat gondot, ha lenyeli a diót héjastul). Zöldségek közül ami a gyereknek jó, az a kutyának is általában: a paradicsom termése egészséges (a zöld paradicsom és a levelek viszont szolanint tartalmaznak, tehát azt kerüljük), a sárgarépát sok kutya is imádja ropogtatni. A tökfélék (tök, cukkini) virága és termése is biztonságos, sőt a kutyák is megehetik főzve. Arra figyeljünk, hogy ha veteményes van, a kutya ne szokjon rá, hogy ott ás vagy trágyát eszik ki – ezért is jó ötlet, ha az ilyen részeket elkerítjük előle.
Összességében látható, hogy kompromisszumok nélkül is lehet szép a kert, mérgező növények nélkül is pompázhat a virágágyás, és számos strapabíró fajta létezik, ami bírja a gyerekek és háziállatok okozta plusz igénybevételt. A Czimmer Garden kínálatában is találunk sokat a fenti növényekből – érdemes vásárlás előtt egyeztetni, hogy biztosan olyan fajtát vigyünk haza, ami megfelel az igényeinknek (pl. alacsony termetű-e, örökzöld-e, mennyire igényel gondozást). Mindig olvassunk utána a növények tulajdonságainak: például egyes fajták ehető virággal rendelkeznek (nagyszerű móka virágfagyit készíteni a gyerekekkel körömvirágból vagy árvácskából!), mások illata elriasztja a szúnyogokat (ilyen a citromfű, levendula) – ezek mind növelik a kert értékét a család számára.
Mérgező vagy szúrós növények megtartása – óvintézkedések és kompromisszumok
Mi van akkor, ha valaki mégsem szeretne lemondani egy-egy “veszélyes szépségről”? Lehet, hogy imádjuk a rózsákat a maguk töviseivel együtt, vagy olyan növényt örököltünk a kerttel, ami mérgező, de különleges értéket képvisel. Hogyan tarthatunk meg ilyen növényeket anélkül, hogy veszélybe sodornánk a gyerekeket vagy kutyákat? Íme néhány praktikus tanács a mérgező vagy szúrós növények biztonságos megtartásához:
Elkerítés, elkülönítés:
A legkézenfekvőbb megoldás a fizikai elkülönítés. Ha van a kertünkben például egy mérgező tiszafa vagy egy gyönyörű, de mérgező rododendron, kerítsük körbe egy dekoratív kis kerítéssel vagy sövénnyel, hogy a gyerekek és a kutyák ne férhessenek hozzá. Akár egy alacsony, 40-50 cm magas, sűrű kerítés is megteszi a virágágyás körül – a kicsiknek vizuális határ, a kutyának fizikai akadály. A rózsáknál egy virágágyás perem vagy apró fa vagy fémkerítés is segíthet, hogy ne fussanak bele véletlenül a tövisekbe. Ha a kerti tó vizébe mérgező növényeket (pl. leander virágot) moshat bele a szél és az eső, ne igyon belőle a kutya – ezt is kerítéssel védhetjük.
Magasabbra helyezés:
Mérgező növényeket tarthatunk cserépben vagy kaspóban magasban, ahol a gyerek nem éri el, a kutya pedig nem tudja feldönteni. Ilyen lehet például a leander – tehetjük a terasz egy magasabb pontjára, oszlopra, vagy nagyobb falra szerelhető virágtartóba. A fagyöngyöt (ha van a kertben a fán) nem tudjuk elérni, de figyeljünk, hogy lehullott bogyóit szedjük össze, mielőtt a gyerek találja meg. A futómuskátli levelei mérgezők lehetnek, de függőkosárban tarthatók, ahová a kutya nem ugrik fel.
Metszés és gondozás:
A szúrós növényeket rendszeresen nyírjuk, igazítsuk. Egy gondozott rózsa kevesebb elvadult, horgas tövist nevel. A tűztövis sövényünket tartsuk nyírva, így tömörebb lesz, kevésbé állnak ki a szúrós ágak. Ugyanakkor ügyeljünk, hogy a nyesedéket is összeszedjük – egy földön hagyott rózsatüske is beleállhat gyerkőc vagy a kutyus mancsába. A mérgező növényeknél távolítsuk el a virágokat, terméseket, mielőtt lehullanának. Például a nadragulya (Atropa belladonna) fekete bogyói vonzóak a gyerekeknek – ha valamiért tartanánk ilyet (például egy erdei kert részeként), vágjuk le a bogyókat, mielőtt beérnének.
Oktatás és tanítás:
Már egész kicsi kortól elkezdhetjük megtanítani a gyerekeknek, hogy mit nem szabad a kertben megfogni vagy megenni. Természetesen egy totyogónál nem hagyatkozhatunk erre, őket inkább fizikailag kell elzárni a veszélytől, de 4-5 éves kor felett a kicsik meglepően sokat megértenek a természetről. Magyarázzuk el nekik mesés formában, hogy melyik a “mérges” növény, amihez nem nyúlunk. A nagyobbaknál segíthet a saját tapasztalat is: egy csipetnyi csalán csípése után biztosan felismerik majd a tettest és nem fognak többet belenyúlni a bozótba. A kutyáknál a tanítás nehezebb, de megpróbálhatjuk az alap vezényszavakat erősíteni (“Nem szabad!”). Macerás, de kapható olyan riasztó ízű és illatú spray, amivel be lehet fújni azt a néhány növényt, amiről azt szeretnénk, hogy távol maradjon.
Kompromisszumos fajtakiválasztás:
Ha imádjuk a liliomokat, de macskánk van, akire extrém veszélyes a liliom, akkor válasszunk inkább sásliliomot (Hemerocallis) az igazi liliom (Lilium) helyett – a sásliliom hasonlóan szép, de nem okoz veseleállást, míg a valódi liliomok akár azt is okozhatnak a cicáknál. Szóval mindig van alternatíva, csak utána kell járni.
A lényeg, hogy tudatosan kezeljük a veszélyes növényeket. Ha megoldható, inkább mondjunk le róluk – annyi más csodás növény van helyettük. De ha nem, akkor se essünk kétségbe: a kreatív kerttervezés és gondos odafigyelés csodákra képes. Lehet, hogy kicsit több munka, de megéri a nyugalomért cserébe.
Kerttervezési ötletek a békés együttéléshez – zónák, kerítések, térhatárolók
Egy igazán gyerek- és háziállatbarát kert nem pusztán a növényválasztáson múlik – a kert elrendezése, kialakítása legalább ilyen fontos. Ha okosan tervezzük meg a teret, mindenkinek jut benne hely: lesz biztonságos játszósarok, nyugodt pihenőkuckó, és a növényeink is fellélegezhetnek, mert kevésbé lesznek kitéve a taposásnak vagy ásásnak. Lássuk, milyen kerttervezési trükkökkel teremthetünk harmonikus együttélést a család apraja-nagyja között:
Külön kutyaösvény a kerítés mentén:
Sokan tapasztalják, hogy a kutya előszeretettel rohángál a kerítés mellett, “őrjáratozik” a telekhatáron. Ha hagyunk egy keskeny sávot a kerítés mentén szabadon, ahol nincs ültetve semmi kényes, akkor a kutya ezen a saját kis “ösvényén” közlekedhet anélkül, hogy letaposná a virágokat. Egy gyakorlott kerttervező tanácsa: a sövényt ültessük legalább 30-40 cm-rel beljebb, így a kerítés és a növények között kialakul egy kutyasétány , ahol kedvére rohangálhat az eb. Ezt a sávot mulccsal vagy fenyőkéreggel felszórhatjuk, hogy a fű se kopjon ki ott.
Szilárd burkolatú kerti utak:
kutyatartóknak nem csak a kerítésnél, de a kert belső részein is jó szolgálatot tesznek a kijelölt útvonalak. A kutyák ösztönösen követnek ösvényeket; ha van egy jól járható kerti út (terméskő, térkő, fa gyeprács), ők is szívesebben használják azt, mintha keresztülvágnának a virágokon . Térhatárolókat (alacsony szegély bármilyen természetes anyagból) is tehetünk az ágyások köré, hogy jelezzük: “innen kezdve a növények birodalma következik”. A kisgyerekek is könnyebben megtanulják, meddig mehetnek, ha vizuálisan látják az út szélét vagy ágyásszegélyt. Ráadásul egy kanyargós kerti sétaút remek kaland a gyerekeknek biciklizni, futkosni, a kutya pedig imádni fogja vezetgetni a gazdikat rajta.
Zónák kijelölése – külön játszótér, külön pihenőkert:
Érdemes a kertet funkciók szerint zónákra osztani. Lehet egy gyerek játszótér zóna, ahol mondjuk homokozó, kisház, trambulin van – ide ültessünk strapabíró, puha levelű növényeket (pl. pázsit, vagy az említett kakukkfű-pázsit egy része), amik nem bánják, ha ráesik egy játék. Ezt a részt akár sövény vagy rácsos pergola is elválaszthatja a díszkert többi részétől. Ugyanígy kialakíthatunk egy kutyasarkot: itt lehet a kutyaház vagy árnyékoló, egy vizes edény állandó helye, és akár egy kutyahomokozó is (lásd következő pont). Ehhez hasonlóan macskáknak és más kisállatoknak is készíthetünk személyre szabott pihenő és játszózónát, amit a sajátjának érezhet kedvencünk, így kevésbé fog randalírozni a kert többi részében. Macskás kertben például egy szuper kaparófa nélkülözhetetlen, ha meg akarjuk kímélni facsemetéink érzékeny törzsét.
A kert másik felében pedig lehet egy nyugodtabb pihenőkert, szép virágokkal, padokkal, ahová a kutya csak felügyelettel mehet be. Ezeket a zónákat nem muszáj kerítéssel elválasztani (bár megtehetjük dekoratív módon, pl. alacsony fonott kerítéssel vagy növényfallal), sokszor elég az optikai megosztás: például egy lugas, boltív, vagy eltérő talajburkolat (pl. a gyerekzónában fű, a díszkertben kavics). A gyerekek is hamar megtanulják, hogy pl. a kavicsos ösvényen túl már a “virágok laknak”.
Kutyavécé és ásókuckó kialakítása:
A kutyák természetes viselkedéséhez tartozik az ásás és az ürítés. Hogy a pázsitunk és virágágyásunk ne bánja, alakítsunk ki egy kijelölt helyet ezekre a célokra. A kert egy félreeső részén lehet egy kb. 1-2 négyzetméteres “kutyavécé”, alacsony szegéllyel körbekerítve, faforgáccsal, mulccsal vagy homokkal feltöltve . Ide szoktassuk a kutyát elvégezni a dolgát – a szagokat minimalizálhatjuk szagtalanító szer használatával, és rendszeres takarítással. Emellett legyen egy hely, ahol bátran áshat a kutya: például egy homokos földrésszel töltött láda vagy csak egy sarok, ahol nincs növény. Ide rejthetünk neki játékokat, csontot, amit kiáshat. Ha a kutya tudja, hol áshat büntetlenül, kisebb eséllyel fogja a rózsatöveket vagy a frissen vetett salátát kiásni.
Emelt ágyások, magasított virágládák:
A dísznövények és zöldségek védelmére bevált módszer a magaságyás. Egy derékig érő magasított ágyásba a kisgyerek se tud belelépni könnyen, és a kutya sem fog belefeküdni. Ültethetjük a kényesebb növényeket ilyenbe – ráadásul ergonomikus is a gondozásuk. A magaságyás oldalát készíthetjük sima deszkából, kőből vagy akár gabionrácsból, a lényeg, hogy stabil legyen. A kiskedvenc eleinte megpróbálhat felugrani rá – ezért érdemes olyan magasra építeni (legalább 60-80 cm), amire már nem ugrik fel kényelmesen. A gyerekek viszont imádni fogják, mert “mint egy asztalon”, úgy babrálhatnak benne a földdel. Külön gyerek magaságyást is készíthetünk, ahol ők ültethetnek babot, krumplit, virágmagot kedvükre – így kevésbé fognak a többi növényben kárt tenni, hisz van saját “játszó kertjük”.
Kerítések és kapuk:
Nem győzzük hangsúlyozni a kerítés fontosságát. Nem csak a telekhatáron kell masszív, résmentes kerítés (hogy a kutya ne szökjön ki, a kisgyerek meg ne kóboroljon el), hanem a kert egyes részeit is leválaszthatjuk biztonsági kapuval. Például ha van egy kerti tó, vagy medence, tegyünk köré kerítést ajtóval, hogy a totyogó ne essen bele. Vagy a konyhakertet védhetjük kerítéssel a kutyától, nehogy összefetrengje a palántákat. Használhatunk mobil rácspanelt vagy baba biztonsági rácsot bizonyos átjárókban – ez praktikus, mert ha a gyerek alszik, a kutya szabadon jöhet-mehet, de amikor a gyerek is kint van, le tudjuk zárni előle a veszélyes részt. Arra figyeljünk, hogy a kerítések alját a kutya ki ne ássa (ha szükséges, süllyesszünk le betonszegélyt vagy használjunk áttúrás-gátló dróthálót). Inkább legyen a kertünk szakaszokra osztva, minthogy baleset történjen – idővel persze, ahogy a gyerek nő és a kutya idősödik, egyre több részt használhatnak majd közösen.
Biztonságos pihenőhelyek:
Fontos, hogy mindenkinek meglegyen a saját nyugodt zuga a kertben. A babának egy árnyas babakocsihely vagy puha pléd a fa alatt, a nagyobb gyereknek egy függőágy vagy hintaszék a sarokban. A háziállatoknak is alakítsunk ki egy helyet, ahol megpihenhetnek: ez lehet személyre szabott, mint egy kutyaház, de akár csak egy árnyékos fa alá terített régi pokróc. Ha a kutya látja, hogy ott békén hagyják, szívesen visszavonul majd ide szundikálni, ahelyett, hogy a virágágyásban keressen magának hűvöset.
Összegezve, a jó kerttervezés csodákat tesz: megelőzhetjük a konfliktusokat és károkat, mielőtt megtörténnének. Ahogy több szakértő is kiemeli, a kutyák szeretnek ösvényeket követni, ezért érdemes olyan utakat és nyílt tereket biztosítani számukra, amik elvezetik őket a kényes részek mellett. Ugyanakkor ha vannak olyan területek, ahová semmiképp sem szeretnénk, hogy bejussanak, azt zárjuk el egyértelműen és erősen – így elkerülhetjük a félreértéseket. A jól lefárasztott, kifutkározott kutya pedig a lakásban is nyugodtabb lesz, a kerti játék után otthon is békésen pihen majd.
Növényeink védelme a gyerekek és kutyák csínytevéseitől
Bármennyire is figyelünk, előfordul, hogy a gyerek vagy a kutya “túl sok szeretetet” ad egy növénynek. A kisgyerekek kíváncsiságból letéphetik a virágszirmokat, a kutyák pedig játékból kitúrhatnak egy frissen ültetett palántát. Hogyan védhetjük meg a kert zöld lakóit, hogy ne essen túl nagy kár bennük, és közben a gyerek se érezze úgy, hogy mindent tilos?
1. Fiatal, sérülékeny növények védelme: Az újonnan ültetett csemetéket, palántákat érdemes ideiglenesen körbekeríteni vagy lefedni. Használhatunk egyszerű dróthálós hengert a növény köré szúrva – ez megakadályozza, hogy a labda letörje, vagy a kutya kikaparja tövestül. A veteményes sorokat takarjuk madárhálóval addig, amíg kibújnak és megerősödnek (arra figyelve, hogy a kutya ne gabalyodhasson bele a hálóba). Egy-egy különösen féltett fiatal fát is védi a karó és köré tekert háló, ami egyrészt kitámasztja, másrészt fizikai akadályt képez a balesetek ellen. Mikor a növény már méretesebb, a védelem lebontható. Például a friss gyepfelületet kezdetben kerítsük el szalaggal, hogy se a gyerek, se a kutya ne szaladgáljon rajta, amíg gyökeret nem ver rendesen a fű.
2. Ásás és kijelölés: A leggyakoribb kutyakár a kertben, hogy gödröket ás. Ha a kutyának nincs kijelölt ásóhelye, akkor sajnos megtalálja a maga helyét – sokszor pont a puha virágágyást vagy a frissen felásott veteményest. Ennek megelőzésére, amint fentebb is javasoltuk, kijelölt ásókuckót kell biztosítani neki. Emellett a növényeket védhetjük azzal is, ha földbe süllyesztett hálót terítünk szét az ágyás földjében: létezik speciális műanyag vakondháló, ami a talaj felszíne alatt pár centivel fektetve megakadályozza, hogy mélyre ásson a kutya (mert a karmai beleakadnak a hálóba, és nem szeretnek ott ásni). Ugyanezt egy sűrű dróthálóval is kivitelezhetjük. A fiatal fák tövét körberakhatjuk nagyobb kövekkel vagy cölöpökkel, hogy ne férjen olyan könnyen oda kaparni a tövüket. A virághagymákat ültessük ültetőkosárba – ez egy műanyag rácsos tál, amit a föld alá ásunk a hagymával; megvédi a hagymát attól, hogy a kutya kikaparja vagy átforgassa.
3. Rágás és marcangolás: Egyes kutyák imádnak rágcsálni – ha nem a növényeket, akkor a locsolócsövet, cserép szélét, vagy a kerti bútorokat. Érdemes beszerezni kinti rágójátékokat: strapabíró gumicsontot, fonott kötéljátékot, amivel a kertben is el van foglalva az eb. Így kisebb eséllyel kezd el unatkozásból rózsatövet rágni. A nagyon fontos növényeinket bekenhetjük kutyariasztó spray-vel vagy kenőccsel (ezek általában keserű vagy csípős ízűek, pl. chili kivonatot tartalmaznak). Ilyen szert kapni állatkereskedésben; embernek nem feltűnő, de a kutya az első kóstolás után megjegyzi, hogy ezt nem finom rágni. Alkalmazhatjuk például a csemete fák törzsén, ha a kutya hajlamos megrágni a fakérget. A citrusfélék héja is távol tart sok kutyát – tegyünk narancshéjat a növény tövéhez (bár ez nem nyújt esztétikus látványt hosszú távon). Ha a kutya a locsolóberendezést tépkedi szét, érdemes azt föld alatt vezetni (csepegtető cső) vagy csak felügyelettel locsolni, hogy ne játsszon vele.
4. Taposható felületek biztosítása: A növényvédelem paradox módon úgy is megvalósul, ha megengedünk bizonyos mértékű taposást – irányított formában. Ahelyett, hogy mindenáron távol tartanánk a gyereket/kutyát az ágyástól, alakítsunk ki “belelépő helyeket”. Például tegyünk lépőköveket a virágágyáson keresztül itt-ott, amin át lehet kelni rajta (így a gyerek sem a virág szárát töri le, hanem a kőre lép). Vagy hagyjunk egy-két “kopár” foltot a gyepen, ahol a kutya kedvére foroghat, játék után földön hempereghet – ide szoktatva kevésbé valószínű, hogy a virágágyásban fogja ezt tenni. A gyerekeknek legyen kijelölt útvonaluk a kerítéshez, ha ott nézelődnek (pl. a már említett kutyaösvény a kerítés mentén nekik is kalandos út lehet, ha engedik használni). Ha néha mégis ráfutnak a növényekre, ne bosszankodjunk túlzottan: sok növény meglepően jól tűri a mechanikai behatásokat, főleg ha nem folyamatosan ugyanott éri őket. Például a gyep gyorsan regenerálódik, a bokrok pedig egy törött ágat kinőnek.
5. Macskák, egyéb állatok elleni védelem: Ha a szomszéd macskája jár át elásni a dolgát a homokozóba – takarjuk le fedéllel a homokozót, amikor nem használják a gyerekek. Vagy ha a saját cicánk garázdálkodik a veteményesben, fektess le madárhálót a földre, amíg a növények ki nem nőnek, mert a cica nem szeret a hálón járni. A vakond ellen vakondháló, a csigák ellen nem vegyszer, hanem sörrel töltött csapda vagy reggel összeszedés ajánlott – ezek mind vegyszermentes praktikák, amelyek a kutyára/gyerekre nézve is biztonságosak.
Tipp: Ha a kutyánk szeret mindent jelölni (ami a hím kutyáknál gyakori), akkor a kert bizonyos részein kiégetheti a növényeket a vizeletével. Ezt megelőzhetjük, ha odafigyelünk a megfelelő locsolásra: ahol a kutya pisilt, öntsünk rá egy kannával vizet, hogy felhígítsuk és lemosódjon a talajba. Így kevésbé marja ki a gyepet. Telepíthetünk “kutya WC oszlopot” is – egy kis karó, amit meghintünk kutyavonzó illattal, és oda fog járni jelölni (a fiúkutyák legalábbis). A lánykutyáknál nehezebb a dolog, ott tényleg a hígítás a megoldás, vagy szoktassuk egy sarokba őt is. Egy sűrűbben növő, keverék gyep (here-fű keverék) pedig jobban ellenáll a foltosodásnak, mint a kényes pázsit. A gyerekeknél hasonló a helyzet a kerti WC kérdésében: tanítsuk meg nekik, hogy inkább menjenek be a mosdóba, ne a bokor alá – nem csak illem, de a növények se szeretik annyira, plusz kerülendő, hogy utána épp azt a növényt taperolják össze.
A kert közös örömei – bevonás, játék és tanulás gyerekekkel és kutyákkal
A kert akkor válik igazán életteli családi térré, ha abban mindenki otthon érzi magát, és részesévé válik az ott zajló tevékenységeknek. Ahelyett, hogy a gyerekeket és kutyákat csak tűrnünk kellene a kertben, vonjuk be őket – így nem pusztán passzív elszenvedői vagy okozói lesznek az eseményeknek, hanem aktív résztvevői, ami mindenkinek örömet okoz. Íme néhány ötlet, hogyan lehet a gyerekeket és kutyákat is bevonni a kertészkedés és a szabadban töltött idő örömeibe, úgy, hogy közben mindenki biztonságban van.
Gyerekek bevonása a kertészkedésbe: A legkisebbek is imádnak földet túrni, vízzel locsolni – érdemes ezt a természetes kíváncsiságot jó irányba terelni. Adjunk a gyerek kezébe saját kis kerti szerszámokat: egy műanyag lapátot, gereblyét, locsolókannát. Kijelölhetünk nekik egy “gyerekkertet”, ahol azt ültetnek, amit csak szeretnének. Ültessünk együtt könnyen nevelhető növényeket: például napraforgó magot – fantasztikus látniuk, ahogy kinő és az ég felé tör. Vagy neveljünk retket, borsót, epret – olyan növényeket, amiket pár hét után szüretelni lehet és meg is lehet enni. A gyerek így megtanulja a türelem és gondoskodás fontosságát (locsolni, gyomlálni kell), cserébe hihetetlen büszke lesz, mikor a saját termesztésű eprét megeheti. A nagyobb gyerekekkel lehet naplót vezetni a kertről: rajzolják le a növényeket, ragasszatok be préselt virágot, jegyezzétek fel, mit mikor ültettetek. Így észrevétlenül tanul is a gyermek a növények életciklusáról, a felelősségről. Fontos, hogy a gyerek megismerje a kert lakóit – ne csak a növényeket, de a bogarakat, madarakat is. Készíthettek együtt madáretetőt vagy madáritatót, esetleg egy rovarhotelt (méhecskéknek, katicáknak menedéket). Ha bevonjuk ilyen projektekbe, kevésbé lesz romboló kedvében – hiszen már érti, hogy minden kis élőlénynek megvan a maga helye a kertben. Természetesen mindig legyünk ott, amikor a kicsi kertészkedik, és mutassuk meg, mit szabad és mit nem (például melyik gyomot húzhatja ki és melyik virágot ne tépje le). Idővel csodás kis kertészsegédünk lesz, aki már maga tanítja a kisebb testvérnek: “ehhez ne nyúlj, mert ezzel vigyázni kell”.
Kutyák bevonása a kerti életbe: A kutyák számára a kert elsősorban játszótér, de ők is bevonhatók “munkába” és közös programokba. Először is, engedjük, hogy a kutya velünk tartson a kerti tevékenységekben – legyen ott mellettünk, amikor ültetünk, metszünk. Sok kutya szeret “segíteni”: lelkesen hurcolja a lemetszett gallyakat, vagy épp ásna velünk gödröt a palántáknak. Használhatjuk ezt: jelöljünk ki neki is egy gallygyűjtő feladatot (például dobáljunk neki egy-egy ágat, hogy vigye a kupacba). Vagy amikor gereblyézünk falevelet, dobjunk bele labdát, hadd keresgélje. Így úgy érzi, ő is része a “falkának” a munkában. A kutyával is lehet külön programokat csinálni a kertben: építsünk neki egy akadálypályát – néhány seprűnyélből ugróakadály, kartondobozból alagút, és máris kész az agility pálya a kertben. A gyerekek ebbe is szívesen bekapcsolódnak, együtt vezetik végig a kutyust az akadályokon. Lehet játszani bújócskát is: a gyerek elbújik (biztonságos helyen) a kertben, a szülő pedig utasítja a kutyát, hogy “Keresd!” – a kutya meg fogja találni, nagy az öröm, ha rálel. Ez mind erősíti a kötődést gyerek és kutya között, és lefárasztja mindkettőt egészséges módon. Ügyeljünk, hogy a játék hevében se rohanjanak ki a kertből – ehhez fontos a kerítés és kapu zárása mindig.
Oktatás és szabályok játékosan: Ahhoz, hogy mindenki biztonságban legyen, bizonyos szabályokat mindenkinek meg kell tanulnia – de ezt is lehet játékosan. Például készíthetünk közösen egy színes táblát a kert szabályaival: “1. A virágokat nem tépjük le. 2. A kutya táljába nem nyúlunk bele – ilyesmi pontokkal, vicces rajzokkal. Meg is jeleníthetjük a szabályokat: mutassuk meg a gyereknek, hogy a kutya eszik a fűből (pl. füvet rág, ami normális), de ő ne utánozza, mert a kutya gyomra bírja, az emberé nem. Vagy tanítsuk meg, hogy az őrült rohanás közben is figyelni kell egymásra: a kutya se lökje fel a gyereket, de a gyerek se fusson rá a kutyára. Ezt közös futóversennyel lehet gyakorolni – a kertben felfestünk egy “pályát”, ahol lehet versenyezni a kutyával. Ha a kutya túl durván játszik, a gyerek álljon meg és mondja határozottan, hogy “Elég!”, majd fordítson neki hátat – ezt a jelzést a kutya is megérti.
Közös pihenés és szemlélődés: A kert nem csak a rohangálásról szól. Mutassuk meg a gyereknek és a kutyának is a nyugodt kert élvezetét. Például kialakíthatunk egy esti rutint: naplemente nézés a kertben. A kutya ott fekszik a lábunknál, a gyerek az ölünkben, és együtt hallgatjuk a madarakat. Vagy reggel közös kertszemle: megöntözni a virágokat – a gyerek locsol, a kutya meg issza a vizet a locsoló alól 😂. Ezek az apró közös élmények teszik a kertet valóban családi hellyé, nem csak “kinti udvarrá”. Lehet piknikezni a fűben (csináljunk a kutyának is saját “piknik csomagot” pár kutyakeksszel, hogy ne az emberét lopja el). A gyerek tanulhatja a felelősséget azzal is, hogy ő eteti meg a madarakat télen a kertben, vagy ő tölti újra a kutya vizestálját – így érzi, hogy gondoskodhat másokról. A kutya pedig sokszor elképesztően gyengéd tud lenni még a legkisebb babával is, ha a kertben együtt vannak. Ez a fajta harmónia magától alakul ki, ha a környezet biztonságos és nyugodt.
A kert, ahol nemcsak virágok nyílnak, hanem gyerekek játszanak és a kutya is boldogan szaladgál, nem csupán egy jól megtervezett tér – hanem a közös életünk színpada. Ha odafigyeléssel, szeretettel és egy kis tudatossággal alakítjuk, akkor a kert nem csak szép, hanem élhető, biztonságos és szerethető is lesz minden családtag számára.
Mert a kert nem csak a növényekről szól. A kert rólunk szól. Jó kertészkedést!